A MELLÉKVESE TÚLMŰKÖDÉSE

A mellékvese túlműködése a középkorú és idősebb görények gyakori hormonális megbetegedése. Kórfejlődésének részleteit nem mind ismerjük, de a hátterében alapvetően a görények egy olyan, egyedi tulajdonsága áll, hogy a mellékveséjük kéregállományában rendelkeznek az LH hormon megkötésére képes receptorokkal.

Az LH hormont az agyalapi mirigy termeli, és az ivari ciklus szabályozásában, az ovuláció kiváltásában van kulcsszerepe. A görények hormonális működése erősen függ szezonális tényezőktől, ha a megvilágított órák száma magas, az ivari hormonok szintje is emelkedik. Természetes körülmények között, ivaros állatokban ez szükséges a normál szaporodási ciklus beindításához. Fogságban tartva viszont a görények ivaros viselkedését a legtöbb esetben gátolni kell. Ennek nőstényekben komoly egészségvédelmi (elhúzódó ivarzás), hímekben inkább viselkedési okai vannak. Korábban ezért mindkét ivarban a műtéti ivartalanítás volt elterjedt. Az agyalapi mirigy hormontermelése azonban az ivartalanítást követően nem szűnik meg, sőt, a lakásban tartott, a természetesnél több megvilágítást kapó állatok esetében még fokozódik is. A szervezetben így „fölöslegesen” jelen lévő LH hormon a mellékvesék kéregállományához kötődik, és azokat az ivarszervek által termelt hormonokhoz hasonló vegyületek előállítására készteti. Ez a rendszeres LH hatás fokozatosan ahhoz vezet, hogy az érintett sejtek egyre több ilyen anyagot képeznek, illetve burjánzásba kezdenek.

A betegség tüneteit elsősorbanezeknek a hormonoknak a túltermelése okozza. Kezdetben általában szőrhullás, ritkásabb szőrzet jelentkezik, amely enyhe esetben a következő vedléskor rendeződik, majd évről-évre fokozódik és egyre nagyobb testfelületet érint. A farok kopaszodása, majd újbóli kiszőrösödése egészséges állatokban is előfordul szezonális hormonális hatásokra, de ha a szőrhullás a faroktőtől fölfele terjed, az már a hormonális egyensúly felborulását jelzi. A további tünetek az ivaros jelleggel összefüggőek – a nőstények ivarzási jeleket mutathatnak, pérájuk megduzzad. Súlyos esetben az elhúzódó ivarzásra jellemző egyéb következmények, csontvelő károsodás is kialakulhatnak. Hímekben agresszív viselkedés, erős ivari szag, fokozott faggyútermelés jelentkezik. Veszedelmes következmény lehet a prosztata megnagyobbodása vagy cisztás elfajulása, amely vizelési nehézséget okoz.

A hormonális tünetek mellett a mellékvese túlműködése okozta megbetegedés során fölmerül még egy fontos problémakör. Az érintett sejtek burjánzása során a mellékvese sokszor megnagyobbodik, de a görények egy részében ez rosszindulatú daganatos elfajuláshoz vezet. A mellékvese rosszindulatú daganata kontrollálatlan módon folytatja a növekedést, mígnem mérete miatt egyéb szervek károsodásához vagy súlyos keringési zavarhoz vezet, mert a mellékvesék a legnagyobb hasi véna mellett helyezkednek el. A betegség diagnózisa ezért elsődlegesen a jellegzetes klinikai tünetek és hasi ultrahang vizsgálat alapján történik. Az ultrahang alkalmas a mellékvesék méretének és szerkezetének elbírálására, ezáltal segít elkülöníteni a daganatgyanús eseteket. Rutin vérvizsgálati módszerekkel a mellékvese túlműködése nem diagnosztizálható, összetett hormonális panelvizsgálatok léteznek, de a gyakorlatban nem terjedtek el. A betegség tüneteit mutató állatokon mégis javasolt vérvizsgálatot végezni, mert az egyéb szervek állapota, esetleg párhuzamos betegségek felderítése segít a megfelelő terápia kiválasztásában.

A kezelés lehet oki vagy tüneti jellegű, ezek ideális kombinációját az adott betegre kell kiválasztani. Az ok megszüntetése az érintett mellékvese vagy mellékvesék műtéti eltávolítása. Ha a szervek mérete vagy ultrahangos szerkezete alapján rosszindulatú elfajulás valószínű, törekedni kell a sebészeti megoldásra, amely a daganat kiterjedésétől függően bonyolult és nem kockázatmentes hasi műtétet jelenthet. Tüneti kezelést jelent a deslorelin tartalmú implantátum beültetése, amely gyakorlatilag gyógyszeres ivartalanításra alkalmas készítmény. Az implantátum az agyalapi mirigy szintjén hat, csökkenti az LH termelődését, ezáltal a mellékveséket érő hormonális stimulust. Ez az gyógyszer hatásideje alatt látványosan enyhíti a tüneteket, de a már daganatosan elfajult sejtek szaporodására nincs hatással. Tüneti kezelést tehát csak a feltételezhetően jóindulatú elváltozást mutató esetekben célszerű végezni. Megfelelő kezelési terv tehát csak hasi ultrahang vizsgálatot követően állatható fel. A legtöbb esetben a műtétet is implantátum beültetése követi, hogy a másik oldali vagy épen maradt mellékvese szövetek későbbi megbetegedését megelőzzük. Az implantátummal kezelt betegek az életük hátralévő részében rendszeres ultrahangos kontrollt igényelnek.

A betegség megelőzésében lényeges szerepe van a hajlamosító tényezők kiküszöbölésének. Műtéti ivartalanítás helyett célszerű eleve deslorelin implantátummal blokkolni az ivari működést. A görények meghálálják a természeteshez közeli tartásmódot, ha van lehetőségük részben szabadtéri elhelyezésre, ahol a normális szezonalitás működhet. Ezekkel a módszerekkel elkerülhető a magas LH szintek kialakulása, és ezáltal jelentősen csökkenthető az esély a mellévesék megbetegedésére. 

Copyright © 2020 Exo-Pet Állatgyógyászati Centrum

exopetlogo.png
  • Facebook
  • Instagram

1078 Budapest, Hernád utca 40