ATKÁK A TERÁRIUMBAN
MI AZ AZ ATKA?
Ezen piciny állatok, az atkák családjába (Acari), az ízeltlábúak törzsén (Arthropoda) belül a pókszabásúak osztályába (Arachnida) tartoznak. Az atkák osztálya egy nagyon fajgazdag taxon, ennek megfelelően az atkák testfelépítése és életmódja igen változatos. Jellemző rájuk,hogy lárváiknak 3 pár lába van, míg a kifejlett egyedik 8 lábbal rendelkeznek. Fejük és toruk előtestté olvadt össze, míg a zsákszerű potrohukat utótestnek nevezzük. Csápjaik hiányoznak,szájszervük életmódjuknak megfelelően alakul ki.
ATKÁK A TERRÁRIUMBAN
A terráriumunkban többféle atka fajt is találhatunk, ezek közül a leggyakrabban olyanok fordulnak elő, amelyek nem parazitikus életmódúak, hanem a talajban élnek és szervesanyagokkal táplálkoznak.
A hobbitartó szempontjából sokkal inkább fontosabbak a parazitikus életmódú atkák, amelyek igen nagy kárt okozhatnak nagyobb gyűjteményekben. Leggyakoribb faj a fekete kígyó atka(Ophionyssus natricis), amely kígyókon élősködik ugyan, de ritkán előfordulhat gyíkokon is.
Az Ophionyssus acertinus nagyobb, pirosos színezetű és gyíkokon élősködik.
Eme két gyakori fajon kívül körülbelül 250 egyéb található meg hüllőkön.
Említést érdemelnek még a bársonyatkák családjába (Thrombiculidae) tatozó ízeltlábúak is, amelyeknek csupán lárvái élnek parazítikus életmódot.
AZ ATKÁK FEJLŐDÉSE
Ahhoz hogy megfelelő módon védekezhessünk az atkák ellen, tudnunk kell milyen fajról van szó. Egyes fajok fejlődése és életmódja igen eltérő lehet.
A FEKETE KÍGYÓATKA FEJLŐDÉSE
A fekete kígyó atka fejlődése bonyolult, sok eltérő életmódú fejlődési alakot számlál.(tojás-lárva-protonympha-deutonimpha-imágó) Egy-egy fejlődési alak, vedléssel alakul át akövetkező stádiumba. A teljes ciklusuk hossza 7-16 nap, amelyet főlega hőmérséklet és a páratartalom befolyásol.
TOJÁS> A kifejlett atkák a terrárium berendezésein helyezik el, kis csomagok formájábanpetéiket. Egyszerre kb. 20 db-ot. A tojások piszkosfehér színűek 3-400nm hosszúak és 2-300nm szélesek. 20-30 C fokon körülbelül 40-50 óra alatt kelnek ki.
LÁRVA> A lárvák aprók, körülbelül 400nm hosszúak, törékeny testűek, 6 lábuk van, színükegészen világos. A lárvák a kelés helyéhez közel maradnak, nem táplálkoznak, hanem 18-24 óra alatt körülbelül 75%-os relatív páratartalmú térben levedlenek, ezáltal protonympháváválnak.
PROTONYMPHA> A protonymphák abban különböznek a lárváktól, hogy 4 pár lábúk van, méretük és színűkhasonló.
A még nem szívott protonymphák agresszíven keresik gazdájukat. Amennyibensikerül felkapaszkodniuk egy kígyóra, rögtön a pikkelyek alá és közé férkőznek, és elkezdik avérszívást. 25 C fokon körülbelül 3-7 napig szívnak vért, majd ezután lemásznak gazdájukról,és meleg, sötét, nedves helyet keresnek maguknak, ahol 12-48 órán belül levedlenek. Aprotonymphák táplálkozás nélkül akár 31 napig is életben maradhatnak a terráriumban. Ezértvan az, hogyha atkás fertőzést tapasztalunk, akkor érdemes a terráriumot teljesen kiüríteni éskitisztítani, valamint teljes talajcserét végezni.
DEUTOMYMPHA> Ez a fejlődési alak aktív, szabadon élő, tehát nem táplálkozik. Éppúgymegtalálható a terrárium összes berendezésén, mint magán a gazdaállaton. Ez az állapot 24-26órán keresztül tart, vedléssel végződik, eredménye egy kifejlett egyed lesz, más néven imágó.
IMÁGÓ> A felnőtt egyedek, az imágók aktívan kutatnak a gazdaállat után, felkapaszkodnakrá, és vért szívnak. A nőstények képesek a testtömegük 1500%-át felvenni vér formájában. Atestük színe attól függ mennyi vörösvérsejtet szívtak fel, így lehetnek egészen sötét, szintefekete színűek, valamint világosabb barnák is. Szabad szemmel jól megfigyelhetőek, ahogyana kígyók pikkelyei között helyezkednek el. A felnőtt atkák 25 C fokon körülbelül 4-8 napottöltenek vérszívással. A felnőtt nőstények két-három alkalommal táplálkoznak 1-2 hetesintervallumban, miközben a párosodásra is sort kerítenek. Minden egyes szívás után egy-egynőstény kb. 20 tojást rak le a terrárium berendezési tárgyaira. Táplálkozással, illetve anélkül isegy felnőtt atka körülbelül 40 napot képes ideális körülmények között életben maradni.
A BÁRSONYATKÁK FEJLŐDÉSE
A bársonyatkák fejlődése során a tojásból kikelő lárva a parazita életmódú, amikor ez afejlődési alak levedlik nympha lesz belőle.
A nympha vedlése után pedig kifejlett egyed, azimágó lesz.Az utóbbi, két fejlődési alakszabadon élő, nem parazitikus életmódú, földtörmelékek között él, és önnáló ragadozóéletmódot folytat. Tojásaikat is a földbe rakják.
A lárvák 6 lábbal rendelkeznek, piros színűek. Táplálkozásuk során a bőrbe injektálják anyálukat, melynek hatására az ott található sejtek elfolyósodnak ezt az elfolyósodott pépesállagú folyadékot eszik meg. Ez gyakran irritálja az áldozatot, ugyanis a lárvák nyála viszketőhatású.
TÜNETEK
Az atkás fertőzés tünetei a parazita fajától függően igen sokfélék lehetnek.
A nagy számban elszaporodott fekete kígyóatkák kifejlett, teleszívott nőstény egyedei, sőtegyéb fejlődési alakjai könnyedén észrevehetőek a kígyók bőrének felszínén.
Amikor az atkák még csak kis számban találhatókmeg, nem biztos, hogy észrevesszük őket.Ekkor kígyónk viselkedése utalhat a fertőzésre. Testét a terrárium berendezéseihez dörgöli,nyugtalanná válik, nagyon gyakori ilyenkor, hogy fetűnően sok időt töltenek a medencéjükben.
A bársonyatkák csupán lárva állapotukban élnek parazitikus életmódot. Könnyedénfelismerhetők apró pirosas-narancssárgás testükről. Gyakran a pikkelyek felületén aktívanmozognak. A nyáluk befecskendezése hasonló tüneteket válthat ki a kígyóink setében, mint afekete kígyóatkák megjelenése, tehát dörgölőzést, nyugtalanságot.
KÁROKOZÁS
A fekete kígyóatkák károkozása abban rejlik, hogy nagyon gyorsan szaporodnak, ígyszempillantás alatt képesek több ezren megtámadni kedvencünket.
A nagy mennyiségű atka jelentős mennyiségű vért képeskiszívni áldozatából, annakvérszegénységét, legyengülését okozva.
Igen gyakori, hogy egy frissen vásárolt, esetleg vadon fogott, illetve rossz körülmények közülszármazó egyeden már eleve rajta vannak az atkák, otthon, jó körülmények között ezek aztán elszaporodnak, és a már eleve legyengült kígyó állapotát súlyosbítják.
Éppen ezért kígyóvásárlás során ügyeljünk, arra, hogy megbízható helyről vásároljuk megállatainkat, valamint a vásárlás során legyünk figyelemmel az esetleg a kígyó bőrénekfelszínénfellelhető atkákra.
A másik károkozása az atkáknak abban rejlik, hogy vérszívásuk során igen sokféle kórokozótjuttathatnak be a kígyók szervezetébe, különféle megbetegedéseket okozva ezáltal.
Így hát, ha az atkák megjelennek terráriumainkban mindenképpen gondoskodnunk kell ateljes kiírtásukról, különben gyorsan elszaporodva, igen nagy károkat okozhatnak.
VÉDEKEZÉS
Elméleti lehetősége megvan annak, hogy a frissen berendezett terráriumba, magukkal atermészetben gyűjtött berendezési tárgyakkal atkákathurcolunk be. Gyakorlati szempontból ennek esélye azonban igen kicsi. Azon hobbitartók, akik jobb szeretnek biztosra menni, a fakérgeket és egyéb berendezési tárgyakat, kifőzik, megsütik, illetve valamilyen atka ellenesszerrel kezelik.
Az atkák behurcolásának legnagyobb rizikója akkor van, amikor új egyedet vásárolunk. Megelőzésképpen mielőtt új terráriumába helyezzük állatunkat lekezelhetjük őt valamilyen atkaellenes szerrel. Ugyanakkor figyelemmel kell arra is lennünk, hogy ez szükségtelen stresszt okoz. Kényesebb fajoknál, pont a behelyezéskor nem szívesen kezeljük még pluszba az adott egyedet.
Éppen ezért a körültekintő vásárlás, valamint, a karantén jelenthet megoldást.
Amennyiben a baj már megtörtént, az atkákat behurcoltuk, érdemes lokalizálni, mely terráriumaink érintettek, és ezeket kezelhetjük valamilyen atka ellenes szerrel. Érdemes ilyenkor olyan szert alkalmazni, amely a kígyókra nem jelent veszélyt, így azok a terráriumukban maradhatnak a kezelés során.
Abban az esetben, ha csupán egy terráriumunk van, illetve egybe észleljük a fertőzést,érdemes a teljes terráriumot, kiüríteni, teljes talajcserét alkalmazni, a berendezési tárgyakat alaposan lemosni, a kígyót pedig lekezelni, és elkülönítetten tartani, ameddig meg nembizonyosodunk a paraziták kiirtása felöl.
ALKALMAZHATÓ SZEREK
NEOSTOMOSAN> Bár az atkák elleni küzdelemben igen hatékony, olcsó megoldást jelenthetne, sajnos mégsem alkalmazhatjuk, ugyanis összetevői hüllőkre toxikusak. A terrárium berendezési tárgyait se kezeljük vele, ugyanis a berendezési tárgyakon később megülő harmatcseppekről ivó kígyók – a cseppekbe beleoldódott neostomosan-tól is megmérgeződhetnek.
FRONTLINE SPRAY> Egy fipronil hatóanyagú készítmény, amely hatékonyan elpusztítja a kifejlett atkákat és afejlődési alakokat is. A kezelés során a spray–ből közvetlenül az állat testére juttatjuk akészítményt, és kezünkkel egyenletesen eloszlatjuk, hogy mindenhová jusson a testükön.Kezelés végeztével, várjuk meg, míg az anyag megszárad, és vékony réteget képezkígyónkon.
A száradást két okból várjuk meg, mielőtt visszazárjuk kígyónkat a helyére. Az egyik az,hogy a frontline hatóanyaga izopropil alkoholban van feloldva, amelyet állatunk nagymennyiségben belélegezve elbódulhat, valamint azért is érdemes kivárni a száradást, hogy aterrárium talajával ne panírozza be magát az állat.
A fürdő vizet körülbelül 5-7 napra vegyük el állatainktól, hogy ne tudjanak belefeküdni,ezáltal lemosni magukról az atka irtót. Természetesen pici, itató tálakat behelyezhetünkállatainknak erre az időre.
A frontline-os kezelés hatására kígyóink bőre tapadóssá, ráncossá válik, ezt a réteget minélelőbb le fogják vedleni. A kezelést két alkalommal érdemes megismételni.
Amennyiben a terráriumot nem ürítettük ki, érdemes az egész terráriumot bepermeteznünk aspray-vel. Ekkor fogjuk látni, hogy nagyobb állomány esetében kevésnek bizonyulbármekkora kiszerelés is.
IVERMECTIN>
EGYÉB SPOTON>