TENGERIMALACOK HÚGYÚTI MEGBETEGEDÉSEI

A húgyutak közé tartoznak a vesék, a húgyvezetékek, a húgyhólyag és a húgycső. Tovább csoportosítva a felső húgyutakhoz a vesét és a húgyvezetéket, az alsó húgyutakhoz a húgyhólyagot és a húgycsövet soroljuk. A vesék feladata a vizelet termelése, a húgyhólyag a tárolásáért, a húgyvezetékek és a húgycső a vizelet elvezetéséért felelősek. A tengerimalacok vizelete normális esetben lúgos kémhatású, szalmasárga, de sűrű, fehéres üledéket tartalmazó része is lehet, tehát vizelet kristályokat is tartalmazhat.

Tengerimalacoknál gyakoriak a húgyutakat érintő megbetegedések, és változatos tünetek utalhatnak felső vagy alsó húgyúti problémára is. Tünet lehet fogyás annak ellenére, hogy az étvágya jó, letargia, hangadás vizeletürítés közben, nehezített vizeletürítés, véres vizelet, nem megszokott helyre ürítés, hátpúposítás. Esetenként úgy tűnik, mintha a bélsárürítés lenne nehéz. A vizelet szaga és állaga is megváltozhat (pl. több benne az üledék vagy sötétebb/világosabb a megszokottól). Súlyos, életveszélyes esetben a tengerimalac egyáltalán nem képes vizeletürítésre.

Gyakoriak tengerimalacoknál húgykövek, húgyúti fertőzések, veseelégtelenség is. Húgykövekkel a húgyutak bármely részén találkozhatunk. Sokszor a takarmány magas kalcium, illetve oxalát tartalommal rendelkezik, ami szintén szerepet játszhat a kövek, üledék kialakulásában. Húgyúti bakteriális fertőzések is elősegíthetik a húgykövek, üledék képződését is. Fizikális vizsgálat során gyakran találkozunk feszes, fájdalmas húgyhólyaggal, vizelettel és üledékkel szennyezett szőrzettel, véres vizelettel. Hasonló tüneteket mutatnak a tengerimalacok húgyúti fertőzés esetén is. Egyre több az idiopatikus húgyhólyaggyulladás is, amely során sokszor valamilyen stressz hatására produkálhatja a tengerimalac a korábban felsorolt tüneteket. Így a differenciál diagnózis felállításához a kórelőzmény és a tartási körülmények felvétele, majd a fizikális vizsgálat után a kiegészítő vizsgálatok elvégzése elengedhetetlenek.

Első diagnosztikai lépés a röntgenfelvétel készítése, amellyel megerősíthető vagy kizárható a húgykő vagy üledék jelenléte a kiválasztó szervrendszerben. Ugyanis nem mindegy, hogy hol, mekkora és hány darab kő található a húgyutakban. Ha a kő túl nagy, vagy teljesen elzárja a húgycsövet, akkor műtéti megoldás szükséges, utóbbi esetben minél hamarabb az életveszély elhárítása végett, míg ha a kő/kövek apró méretűek, konzervatív terápia javasolt. További hasznos kiegészítő vizsgálat lehet a vizeletből mintát venni mikrobiológiai tenyésztésre az esetleges kórokozók pontos felderítésére, hogy szükség esetén a megfelelő antibiotikumot kaphassa a tengerimalac. Veseelégtelenség diagnosztikájához ultrahang vizsgálattal, illetve vérvétellel kerülhetünk közelebb.

Húgykövesség esetén fontos a további kövek kialakulásának megelőzésére a takarmányozás és tartás megreformálása: alacsony kalciumtartalmú táp választása, táp mennyiségi csökkentése és minél több folyadékbevitel, sok zöld takarmány etetése javasolt. A magas kalcium, illetve oxaláttartalmú takarmányok kerülendők, mint a gabonamagvak, spenót, sóska, petrezselyem, lucernaszéna. A vizelet pH csökkentéséhez kálium- citrát kiegészítés is szükséges lehet. Húgyúti fertőzésnél szükséges a fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő kezelés mellett a vizelettel szennyezett bőr tisztán és szárazon tartása, folyadékbevitel megemelése, étvágytalanság esetén fecskendővel történő táplálása, illetve ha indokolt, antibiotikum terápia javasolt. Idiopatikus húgyhólyaggyulladás esetén a tüneti kezelés mellett ugyanolyan fontos megpróbálni felderíteni a kiváltó stresszort, és minél inkább nyugalmat biztosítani a beteg tengerimalacnak. Veseelégtelenség esetén is biztosítani kell a magas folyadékbevitelt a csökkentett kalciumfelvétel mellett.

Copyright © 2020 Exo-Pet Állatgyógyászati Centrum

exopetlogo.png
  • Facebook
  • Instagram

1078 Budapest, Hernád utca 40